Cikkek

Háziállat kontra nyaralás

Akik háziállatot tartanak mindig komoly fejtörést okoz, hogy a nyaralás alatt hová tegyék kis kedvencüket. Felmerülnek a kérdések, hogy bízzuk a szomszédra, vagy bízzuk egyik ismerősünkre, aki napi szinten gondját tudja viselni az állatnak?

A kutyák nagyon ember centrikus élőlények, így ha hosszabb nyaralásra megyünk, és van rá lehetőség mindenképp vigyük magunkkal. Ha csak 2-3 napra utazunk el otthonról, akkor megfelelő mennyiségű száraz kutyatáp, és friss víz mellett nyugodtan otthon hagyhatjuk. A külföldi utazások már sokkal bonyolultabbak, hisz ha autóval megyünk nem biztos, hogy kibírja a hosszú utazást, ha repülővel, vagy vonattal, az pedig komoly igazolások és költségek mellett lehetséges. A XXI. században egyre divatosabbak a különböző állatpanziók, ahova betehetjük kedvencünket, ennek a költsége panziónként változó, így érdemes előtte jól körbenézni az interneten.

A macskák sokkal inkább kötődnek az otthonukhoz, mint a gazdájukhoz. Persze vannak itt is kivételek. A cicák nem jól tűrik, hogyha kiszakítják őket a megszokott lakókörnyezetükből, így ha megoldható, akkor a cicánkat inkább hagyjuk otthon.

Az egyéb kistestű állatokat, mint például hörcsög, tengerimalac, nyuszi, stb. célszerűbb ismerősre bízni, mint magunkkal cipelni.

Traumát okoz a kuytáknál az egyedüllét

A brit szakemberek szerint az egyedül hagyott kutyáknál épp úgy bekövetkezik az állandó depresszió és szorongás, mint az embereknél. A kutatók kamerákat szereltek fel több kutya gazdi otthonában is, hogy megvizsgálják mit csinálnak az egyedül hagyott kutyák a lakásban. Több esetben tapasztaták, hogy a kutya körbe körbe jár a lábtörlőnél, nyüszít, vagy akár ön csonkítja magát. A szakemberek szerint a legjobb módszer, hogyha elmegyünk otthonról munkába, hazatértünkkor szenteljünk nagy figyelmet a kedvencünkre, hisz nem érti ő, hogy miért lett egész napra bezárva együl a lakásba.

Rengeteg védett madár pusztul el Európában

Cipruson tartották az illegális madárpusztítások konferenciáját, ahol elmondták, hogy a szigorú szabályozások ellenére is sok védett és fokozottan védett madarat pusztítanak el Európában. Ha kormányok nem talál ki erre valami megoldást, akkor ez a szám évről évre csak nőni fog. A tömeges mészárlás és befogás általában egyszerű gazdasági okokra vezethető vissza, de az sem ismeretlen a hatóságok számára, amikor valaki csak kedvtelésből öli le a védett állatokat.

A statisztikák szeint az 1998 és 2010 közötti időszakban, mintegy 977 védett és fokozottan védett madár esett bizonyítottan illegális mérgezés áldozatául. Magyarországon a parlagi sas mérgezésével találkoznak legtöbbször a hatóság emberi, de rétisas, kerecsensólyom és az egerészölyv is szerepelt az áldozatok között. Magyarország kedvelt útvonalata a madárcsempészeknek, de az utóbbi időszakban sikerült több szállítmányt is feltartóztatni.

Állatbetegségek megelőzésének támogatása

Több milliárd forint jut az idén az állatbetegségek elleni védekezésre. A napokban írta alá Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a járványos, esetenként emberre is veszélyes állatbetegségek megelőzéséről és felszámolásáról szóló jogszabályt.

Minden uniós tagország kötelessége védekezni a kéknyelv betegség, a szalmonella, a sertéspestis,a madárinfluenza, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, illetve a veszettség ellen, miután ezek egy része a lakosságot is veszélyeztetheti. Idén 1 milliárd 680 millió forintból gazdálkodhatnak a betegségek megelőzősőnek elősegítsében. A támogatás egy részét az Európai Unió biztosítja.

Ezek a járványos állatbetegségek hatalmas károkat okozhatnak a mezőgazdasági haszonállat-állományokban mondta el a kormány szóvívője, azáltal, hogy emberre is veszélyesek, ilyen például a szalmonella ás a veszettség is. A támogatások mértékét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el.

Módosítják az állatvédelmi törvényt

Az Állatvédelmi törvény módosításában szerepel például az ebadó bevezetése, a kötelezően előírt minimum 30 literes élettér a halaknak és hüllőknek, valamint betiltanák a kutya és macskahús fogyasztását. A kormány közleménye szerint a havonta néhány száz forintos ebadóval szeretné elérni azt, hogy a kutyatulajdonos chipet ültessen kutyájába és ivartalanítsa is az állatot. A kormány úgy számol, hogy egy 12-15 ezer lakosú kisváros az első évben nagyjából 7,2 millió forintot szedhet be az ebadóból.

Ami jó hír, hogy az állatkínzók büntetését szigorítaná a kormány, továbbá  betiltanák a kutyák fülének nyírását, a harcias halak izgatását.